Budapest Főváros XX.-XXIII. Kerületi Ipartestület

A kisiparosok érdekképviseleti szervezetei az Ipartestületek voltak, melyek elsőfokú iparhatóságként is működtek. Létrehozásukat az 1884. évi ipartörvény rendelte el, mely annak tagságát is kötelezővé tette.
Az önálló Erzsébet-Kossuthfalvi Ipartestület 1898-ban alakult meg. Első elnöke Horváth Lajos kőművesmester lett, az iparhatósági biztosi tisztet Nagy Győri István községi főjegyző látta el.
1905-ben építette fel saját otthonát a Kossuth Lajos u. 49 szám alatt, mely 1937-ben jelentős bővítésen esett át. Sajnos az államosítás során e vagyontárgyát elveszítette.
Új székházra csak 1957-ben sikerült szert tenni, amikor megvásárolták a Mártírok útja 103 szám alatti családi házat, melyet a 80-as évek végén építettek át, alkalmassá téve a mintegy 5700 iparos tag igényeinek ellátására.
A kötelező tagság megszűnésével az Ipartestület bevételei jelentősen elapadtak, a fennmaradó tagság képtelen volt az apparátus jövedelmi igényeinek finanszírozására, akik ezáltal jelentős adósságba sodorták a szervezetet, oly mértékben, hogy az adósságok fedezése miatt ismét székház nélkül maradt a szervezet.
2001-ben az újjáalakult vezetés új irányt szabott a testületnek, átalakította az apparátusi feladatokat, és kitartó munkával elérte, hogy ismét saját székháza lehessen a XX-XXIII. kerületi iparosoknak.
Pályázati úton megszerezte a Baross u. 72 szám alatti, a századelőn épült, elhanyagolt állapotú, műszakilag hiányos ingatlant, és a tagság áldozatos munkájával, és anyagi támogatásukkal, mintegy 12 millió forint értékű ráfordítással felújította az épületet, meghagyva annak jellegét, ugyanakkor mégis modern, a kor követelményeinek megfelelő színvonalú létesítmény hozott létre.
A székház átadási ünnepségére 2007. október 12-én került sor, melyen Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere, Kivágó Ivánné Soroksár alpolgármestere, és Tóth Imre, a BKIK tiszteletbeli elnöke is méltatta azt az összefogást, ami megalapozhatja a helyi vállalkozások sikeres jövőjét, ha a közösségért időt, pénzt, fáradságot nem kímélve ilyen áldozatvállalásra voltak hajlandóak.
A szervezet elnöksége bizakodásának adott hangot a tekintetben, hogy a jövőben lehetőségük lesz olyan továbbképzések, szakmai konferenciák lebonyolítására, amit az elmúlt időszakban, hely hiányában nem volt lehetőségük biztosítani a tagság számára. Mindezek mellett a klubélet fellendülését várják, ahol a vállalkozók kötetlen formában tudnak egymással beszélgetni, esetleg üzleti lehetőségeiket kibővíteni.
Az Ipartestület gondoskodik tagjai között a gazdasági kapcsolatok erősítéséről, érdekeik érvényesítéséről a hatóságok és szervezetek előtt.
Ellátja a gazdasági, munkajogi és egzisztenciális érdekképviseletüket.
Fenti célok érdekében esetenként, vagy tartósan szövetségre lép más szakmai illetve területi szövetségekkel, szervezetekkel.
Tanácsadó-információs irodát működtet székhelyén tagjai részére a gazdasági tevékenységükkel összefüggő kérdések megoldásához.
Ingyenes jogi tanácsadást biztosít, előre egyeztetett időpontban.
Aktívan részt vállal az Önkormányzat testületeinek munkájában a helyi vállalkozásokkal összefüggő kérdések megvitatásában, illetve javaslatokat dolgoz ki azok támogatásához.
Szorgalmazza és szervezi tagjai részére továbbképzéseket, valamint a szakképzés gyakorlati képzéséhez tanulókat közvetít.
Segítséget nyújt pályázatok elkészítéséhez, tagjai részére ajánlásokat ad ki.