Alapszabály

BUDAPEST FŐVÁROS XX.-XXIII. KERÜLETI IPARTESTÜLET
ALAPSZABÁLY
( módosítás egységes szerkezetben )

Pesterzsébet – Soroksár iparosai (vállalkozói) elhatározták, hogy létrehozzák maguk és minden iparos társuk érdekképviseletét, élve a Kisiparosok Országos Szervezete Alapszabályának VIII. fejezet 4. pont 2. bekezdésében foglalt felhatalmazással. Ezért az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint megalkotta Ipartestületének alapszabályát.
Az Ipartestület jogutódja: a Pesterzsébeti Ipartestület, a Soroksári Általános Ipartestület, valamint a Kisiparosok Országos Szervezete Budapest, XX. kerületi Alapszervezetének.
A Budapest Főváros XX.-XXIII. kerületi Ipartestület, Egyéni és Társas Vállalkozások Érdekszövetsége a 2007. január. 14.-i, a 2013.01.24.-i, valamint a 2016.02.04.-i keltezésű alapszabályát módosítja a 2011. évi CLXXV. civil törvénynek, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény figyelembevételével. Az egységes szerkezetű alapszabályt a 2016.június 30.-én megtartott közgyűlésen elfogadták, a 006 / 2016 határozat alapján.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az egyesület elnevezése: Budapest Főváros XX.-XXIII. Kerületi Ipartestület
Az egyesület neve az alapszabályban: Ipartestület
1.2. Az egyesület rövidített elnevezése: XX.-XXIII. Kerületi Ipartestület
1.3. Az egyesület székhelye: Magyarország, 1201 Budapest, Baross u. 72.
1.4. Az egyesület működési területe: Budapest (helyi)
1.5. Az Ipartestület jogi személy, amely a 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 4.§.-ban meghatározott „egyesület” formában működő Ipartestület. Az ipartestület feladatait az Alapszabálya, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény (továbbiakban PTK.) figyelembevételével látja el.
1.6. Az Ipartestület szakmai, gazdasági érdek-képviseleti, érdekérvényesítő tevékenységet ellátó szervezet.
1.7. Az Ipartestület tevékenységét ideológiai befolyásoktól mentesen végzi, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, az ipartestület pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. AZ IPARTESTÜLET CÉLJA, CÉL SZERINTI TEVÉKENYSÉGEI ÉS FELADATAI

2.1. Az Ipartestület célja az egyes szolgáltató kézműves egyéni és társas vállalkozások, mikro-, kis- és közepes vállalkozások érdekeinek védelme, érdekképviselete az egyeztetett érdekérvényesítés, az önkormányzatoknál, a kamaráknál, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteknél.
2.1.1.Képviseli az iparos vállalkozók érdekeit, ezen keresztül szakmai gazdasági érdekképviseleti, érdekérvényesítő tevékenységet ellátó szervezet.
2.1.2.Szervezi és összefogja főként a helyi, a Budapest XX.-XXIII. kerületi iparos vállalkozóit, de önkéntesen tagjai lehetnek a szervezetnek más kerületi vállalkozók is.
2.1.3.Közös érdekeiket szakmai és gazdasági szempontból egyezteti és képviseli,
2.1.4.Elősegíti a szabad vállalkozás fejlődését.
2.2. Az Ipartestület célszerinti tevékenysége:
2.2.1.Tagjai érdekvédelmét ellátja az ipartestületi szövetségeknél, önkormányzatoknál, munkavállalói érdekképviseleteknél.
2.2.2. A szakterületeken ellátja tagjai érdekképviseletét, érdekegyeztető és a kapcsolattartó feladatokat.
2.2.3. A gazdasági kamarák felkérésére szakmai anyagok elkészítését végzi.
2.2.4.Az Ipartestület rendes tagjainak, valamint tiszteletbeli, pártoló, regisztrált tagjainak közösségi teret, székházában helyet biztosít a tevékenységi körük ellátásához. Az ipartestület céljainak, célfeladatainak, célszerinti tevékenységének jobb ellátása érdekében a non-profit jellegű, valamint vállalkozói tevékenységet végez, amit a civil tv. V., VI. bekezdése alapján elkülönülve könyvel, működéséhez támogatást, juttatást, adományt fogadhat el – számla ellenében – a számviteli törvény és a jogszabályok alapján.
2.2.5.Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat, piaci információkat nyújt, szakmai konzultációkat, szakmai oktatást, továbbképzést, tanácsadást, piac- és közvélemény kutatást, partner közvetítést, vállalkozó kiajánlást, szakmai kiállítást, szakmai utazást szervez tagjainak, egyéb tagoknak, és kívülállóknak (díjtalanul vagy térítésért).
2.2.6.Véleményt nyilvánít minden, a gazdaságot érintő, az iparosok helyzetét befolyásoló ügyben, egyben az Ipartestület célszerinti tevékenységének tekinti a szakmai képzés, továbbképzés, munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint igény szerint egyéb oktatások szervezését, munkaadói- gazdasági szerepe társadalmi elismertsége, valamint szaktudása növelése célját szolgáló oktatási anyagokat fejleszt, akkreditáltat együttműködve az oktatási intézményekkel, oktatási cégekkel, társaságokkal.
.
2.3. Az Ipartestület feladatköre:
2.3.1.Kezdeményezi, koordinálja, szervezi a mikró-, kis- és közepes vállalkozások összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, melyek a szakterület jó hírneve és a vállalkozások érdekeinek érvényre juttatása körében bármely téren felmerülnek.
2.3.2.Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a vállalkozásokat érintő gazdasági és jogpolitikai kérdésekben, biztosítva a kisebbségi különvélemény megjelenítését is.
2.3.3.Figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését a Szövetségeknél, és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél, kezdeményezi a vállalkozások érdekeit sértő szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását.
2.3.4.Elősegíti az ipari kis – és középvállalkozások támogatási rendszerének fejlesztését.
2.3.5.Együttműködés keretében részt vesz a gazdasági kamarák állásfoglalásainak szakmai megalapozásában.
2.3.6.Fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő vállalkozói magatartással szemben. Ezzel összefüggésben tagjai számára – igény esetén – vállalkozói, szakmai, etikai bizottságot működtet, együttműködve a kamarai etikai bizottságokkal.
2.3.7.Szorgalmazza a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést.
2.3.8.Szorgalmazza az ipari vállalkozások folytatásához szükséges szakképesítési normák előírását és alkalmazását.
2.3.9.Az ipartestületi szövetségeken keresztül elősegíti tagjai részére a külföldi kereskedelmi és ipari kapcsolatok létrehozását.
2.3.10.Az Ipartestület feladata a jogkövető magatartás figyelembevételével, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az Ipartestület tevékenységi köréhez tartozó szolgáltatások körét, a célszerinti feladat tevékenységi körének adatait és a vállalkozói szolgáltatási tevékenységi körének adatait a jogszabály változások és a gazdasági kérdések figyelembevételével.
2.3.11.Az Ipartestület feladata és kötelessége – az Elnökségen keresztül –, hogy tevékenységi körét meghatározza, listáját – jelenleg TEAOR kódok – az Alapszabályhoz mellékletként csatolja.
2.3.12.Érdekképviseleti szervezetekkel, akkreditált felnőtt képző intézményekkel, közös együttműködéssel gazdasági tevékenységek, oktatások végzése eseti megállapodások, szerződések, jogszabályok alapján, a szervezet céljainak megvalósítása, gazdaságos működés feltételeinek biztosítása érdekében.
2.3.13.Az érdekképviseleti tevékenységet ellátó tagszervezetek társadalmi vezetőinek és ügyvezetőinek, valamint a gazdasági tevékenységet közvetlenül folytató tagoknak, vezető tisztségviselőinek és munkatársainak koordinált felkészítése, továbbképzése feladataik ellátására.
2.3.14.Az Ipartestület tagjai a mikro-, kis- és középvállalkozások részére, tevékenységüket segítő szaktanácsadást folytathat és igény estén különféle szolgáltatásokat biztosít, illetve szolgáltató rendszereket működtet.

III. AZ IPARTESTÜLET TAGSÁGA

Az Ipartestületi célok előmozdítása érdekében az ipartestületnek rendes, tiszteletbeli, pártoló, regisztrált tagjai lehetnek.
3.1. Az ipartestület rendes tagjává olyan Budapesten működő vagy telephellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás vagy a mindenkori vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartózó válhat, amely:
3.1.1. nyilatkozik a belépési szándékról,
3.1.2. elfogadja az ipartestület célját (céljait), célszerinti tevékenységét,
3.1.3. az ipartestület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
3.1.4. tevékenységét az ipar vagy a vállalkozói kör területén belül folytatja,
3.1.5. Magyarországon belül Budapesten van a székhelye vagy telephelye,
3.1.6. nem áll felszámolás, vagy végelszámolás alatt, törlése nincs folyamatban,
3.1.6.1. az ipartestület taggá választ, a taggá választásról az elnökség határoz, azt írásban visszaigazolja.
3.2. Az ipartestület tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, aki/amely:
3.2.1. az ipartestület célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytat tevékenységet, vagy kimagasló önzetlen szervezeti munkát végzett,
3.2.2. az ipartestület tiszteletbeli tagja:
3.2.2.1. a tiszteletbeli taggá választásról az elnökség határoz,
3.2.3. a tiszteletbeli tagság javaslatát a közgyűlés elfogadja,
3.2.4. a tagsága megszűnik a tiszteletbeli tag halálával, a címről lemondással vagy méltatlanság esetén a közgyűlés határozatával.
3.3. Az ipartestület pártoló tagjává olyan személy válhat, aki/amely:
3.3.1. az ipartestület pártoló tagja kíván lenni, az ipartestület pártoló tagja lehet bármely bel- és külföldi magán-, illetve jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli szervezet,
3.3.2. a pártoló tag az ipartestületet időszakosan vagy rendszeresen vagyoni vagy egyéb támogatásban részesíti,
3.3.3. az ipartestület pártoló taggá választ, a pártoló taggá választásról az elnökség határoz, az Ipartestület munkájába részt vehet, szolgáltatásaiban részesülhet, szavazati joga nincs.
3.3.3.1. A pártoló tag által vállalt vagyoni vagy egyéb hozzájárulást az Ipartestület rendelkezésére kell bocsátania.
3.3.3.2. A pártoló tagság megszűnik, ha a pártoló tag az Ipartestületből kilép, magánszemély esetében kilép, vagy elhalálozik.
3.3.3.3. A pártoló tagnak a kilépést írásban, igazolható módon kell előterjeszteni.
3.3.3.4. A pártoló tagnak a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni.
3.3.3.5. A pártoló tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak a tag általi átvételének napján szűnik meg.
3.3.3.6. A kilépés a pártoló tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.
3.3.3.7. A pártoló tagság megszűnik az Ipartestület általi felmondásával:
3.3.3.7.1. Ha a pártoló tag a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget.
3.3.3.7.2. A felmondásról az Elnökség dönt.
3.3.3.7.3. Ha a pártoló tag az Alapszabályban írt feltételeket nem teljesíti, az Ipartestület a pártoló tagsági jogviszonyt legkésőbb 45 napos határidővel szüntetheti meg.
3.4. Az ipartestület regisztrált tagja lehet bármely belföldi vagy külföldi magán-, illetve jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
3.4. 1. A regisztrált tag regisztrációs díj fizetésére köteles, amit az elnökség évente határoz meg.
3.4.2. A díj fizetése ellenében jogosult az ipartestület az Alapszabályban felsorolt szolgáltatásainak igénybevételére. A regisztrációs díj, a külön díj meghatározására az Elnökség jogosult.
3.4.3. A regisztrált tag az ipartestület munkájában részt vehet, az ipartestületnél tisztséget nem viselhet, szavazati joga nincs.
3.4.5. A regisztrált tagság megszűnik, ha a tag a vállalt írásbeli kötelezettségének nem tesz eleget, amiről az elnökség határozatban dönt. A tagság legkésőbb a felmondást követő 45 napon belül szűnik meg.
3.5. A rendes tagság megszűnik a tag kilépésével; a tag kizárásával; az ipartestület jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnés napján az Ipartestület általi felmondással; a tag halálával.
3.5.1.1. A tag kilépésekor a tagnak a kilépést írásban, igazolható módon kell megküldeni, benyújtani,
3.5.1.2. a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni,
3.5.1.3. a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat a tag általi átvételének napján szűnik meg, amit az ipartestület elnöksége tudomásul vesz és visszaigazol,
3.5.1.4 a kilépés a tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít,
3.5.2.1. A tagság megszűnik az ipartestület általi felmondásával.
3.5.2.2. Ha az alapszabályban előírt feltételeket a tag nem teljesíti, az ipartestület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
3.5.2.3. A felmondásról az elnökség határoz, a határozat megtámadásáról, a fellebbezésről a közgyűlés dönt.
3.5.3. A tagság megszűnik a tag halálával vagy megszűnik a jogi személy, jogutód nélküli megszűnéssel a megszűnés napjával.
3.5.4.1. A tag kizárásával:
3.5.4.2..A tagnak jogszabályt, az ipartestület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása, fegyelmi eljáráshoz vezet, a tag a tagdíjfizetési kötelezettség felszólításának sem tesz eleget – bármely ipartestületi tag vagy ipartestületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB) kizárási eljárást folytathat le.
3.5.4.3..Az eljárást három tagból álló FEB 30 napon belül köteles lefolytatni. Az eljárásban a tagot meg kell hallgatni, lehetőséget kell biztosítani védekezése előterjesztésére. Az eljárásban a tag jogi képviselőt vehet igénybe.
3.5.4.4. A FEB döntéséről az általa írásban előterjesztett javaslat alapján az elnökség 2/3 feletti szavazati aránnyal dönt a tag kizárásról.
3.5.4.5.A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az elnökségnek a taggal közölni kell.
3.5.4.6.A kizáró határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül, írásban fellebbezést lehet előterjeszteni.
3.5.4.7.A fellebbezés elbírálásra a közgyűlés jogosult.
3.5.4.8.A fellebbezés benyújtását követő első közgyűlésen – amelyre a kizárt tagot, és ha van, jogi képviselőjét meg kell hívni, – ahol az ipartestület elnöke ismerteti az elnökség határozatát, majd pedig az írásban benyújtott fellebbezést. A tag, illetve képviselője a fellebbezést szóban kiegészítheti.
3.5.4.9.A közgyűlésen az üggyel kapcsolatban bármelyik tag kérdést tehet fel. Ezt követően az elnök által előterjesztett határozati javaslatról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
A közgyűlés határozata szerint a tagot a tagságából kizárják, vagy tagságát helyreállítják.
3.5.4.10.A kizárt tagot a tagnyilvántartásból az ipartestület tagjai közül törölni kell.
3.5.4.11. A jogutód nélküli megszűnése esetén,
A tagsági viszony megszűnik a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
3.5.4.12.A tagot törölni kell, ha a tag az éves tagdíj befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ipartestület a tagnyilvántartásból tagjai közül tagdíjhátralék miatt törli, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére felkérte és a fizetési határidő eredménytelenül telt el, valamint felszólítás ellenére az éves tagdíjat legkésőbb a folyó év április 30.-ig nem rendezi, úgy a tagot a tagnyilvántartásból törölni kell,
3.5.4.13. az elnökség a törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal,
3.5.4.14. ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az ipartestület tagjai közül törlik, tagsága megszűnik, amiről a tagot értesíteni kell,
3.5.4.15. a tag az értesítést követő 15 napon az elnökséghez írásban jogorvoslati kérelemmel fordulhat, amiről a legközelebbi közgyűlés határozatot hoz.
3.5.4.16. A tag jogorvoslati kérelme hiányában törlést követően a tagnak a következő közgyűlésen szavazati joga nincs, tagsága megszűnik.
A rendes tag jogai:
3.6.1. a tag az Ipartestület munkájában a közgyűlésen részt vehet,
3.6.2. a közgyűlésen szavazhat,
3.6.3. ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – az ipartestület bármely tisztségére választható, választhat,
3.6.4. a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,
3.6.5. kezdeményezheti tiszteletbeli tag a pártoló tag vagy regisztrált tag felvételét,
3.6.6. az ipartestület által hozott határozatokat megtámadhatja a közgyűlés előtt vagy a Fővárosi Törvényszéknél.
3.6.7. Szükség szerint rendelkezés a tiszteletbeli, pártoló, regisztrált tag tekintetében, jogaik:
3.6.8. jogosult igénybe venni az ipartestületnek a rendes tagok részére biztosított szolgáltatásait,
3.6.8.1. a tiszteletbeli-, a pártoló- és a regisztrált tag az ipartestület szerveibe nem választható, nem szavazhat,
3.6.8.2. a tiszteletbeli-, a pártoló- és a regisztrált tag az ipartestületi szervek rendezvényein részt vehet, de a döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt,
A rendes tag kötelezettségei:
3.7.1. a tag köteles az éves tagdíjat megfizetni, a fizetési határidő folyó év február 28.-a,
3.7.2. köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit,
3.7.3. köteles betartani a közgyűlés határozatait,
3.7.4. köteles betartani az elnökség határozatait,
3.7.5. nem veszélyeztetheti az ipartestület céljának, célszerinti tevékenységének megvalósítását, a gazdaságos működtetést.

IV. AZ IPARTESTÜLET FELÉPÍTÉSE

4.1. Felépítése:
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
c.) Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB)

Közgyűlés

4.2. Az Ipartestület legfőbb szervének megnevezése közgyűlés. A közgyűlés nem nyilvános, azon a közgyűlést összehívó, írásos meghívója biztosítja a részvételi lehetőséget.
4.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
4.3.1. az alapszabály módosítása;
4.3.2. az Ipartestület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
4.3.3. a tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
4.3.4. az éves költségvetés elfogadása;
4.3.5. az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az ipartestület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, a következő évi tagdíj összegének meghatározása;
4.3.6. tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségviselő az ipartestülettel munkaviszonyban áll;
4.3.7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az ipartestület saját tagjával, tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
4.3.8. a jelenlegi és korábbi ipartestületi tagok, a tisztségviselők és a felügyelő és etikai bizottsági tagok vagy más szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
4.3.9. a Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB) tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
4.3.10. ha választanak könyvvizsgálót, akkor megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
4.3.11. a végelszámoló kijelölése;
4.3.12. döntés a FEB által hozott határozatok tárgyában;
4.3.13. kizárási határozat elleni fellebbezésről való döntés;
4.4. a közgyűlés összehívása;
4.4.1. évente legalább egyszer össze kell hívni, az összehívás végső határidő folyó év május 31.-e;
4.4.2. összehívja az elnökség megbízásából az elnök;
4.4.3. A meghívónak a közgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie, melynek a meghívó szöveget, a napirendi pontokat, valamint a napirendekhez tartozó mellékleteket is tartalmaznia kell.
4.4.4. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését követően az ipartestület tagjai a közgyűlés előtt napirendi pontjára javaslatot tehessenek.
4.4.5. A javaslattételre legalább a közgyűlést megelőző 8 napig időt kell biztosítani.
4.4.6. A közgyűlést írásban kell összehívni
4.4.6.1.1. postai úton vagy e-mailben igazolható módon
4.4.6.1.2. a tag által erre a célra megadott e-mail címre
4.4.7. a napirend közlésével kell összehívni.
4.4.8. A közgyűlést 45 napon belül össze kell hívni, ha azt az ipartestület tagjainak legalább egynegyede az ok és a cél megjelölésével kéri.
4.5. A közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a közgyűlést összehívó elnök jelöli ki a meghívóban.
4.5.1. A meghívó a megismételt közgyűlés időpontját, helyét is kell, hogy tartalmazza.
4.6.1. A közgyűlés levezető elnöke az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén az egyik alelnök, vagy egy javasolt személy. A levezető elnököt a közgyűlés egyszerű többséggel választja meg.
4.6.2. A közgyűlés három főből álló Mandátum és Szavazatszámláló Bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt, és két jegyzőkönyv hitelesítőt választ egyszerű többséggel, választás estén Választási Jelölő Bizottságot (3-5 tag),.
4.7. Rendelkezés arról, hogy a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz.
4.7.1. Szavazati joga a személyt érintő témakörben, annak a tagnak van, aki nem áll: kizárási, vagy tagsági viszony felmondási, vagy kilépési, vagy törlési eljárás hatály alatt,
4.8 Döntéseit általában a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza,
4.9. A tisztségviselők és a FEB tagok megválasztásáról titkos szavazással dönt: egyszerű szótöbbséggel,
4.9.1. Az elnökség tagjainak megválasztásáról titkos szavazással dönt,: egyszerű szótöbbséggel
4.9.2. Tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásáról nyílt szavazattal dönt: egyszerű szótöbbséggel,
4.10. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egy napirendben kell határozni,
4.11.A közgyűlés határozatait a határozatok tárában közzé kell tenni.
4.13. Döntés szerint a 4.8.-4.9.2. ponttól eltérően meghatározható szavazati arány:
4.13.1. az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok több mint háromnegyede,
4.13.2. a tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásánál:
4.13..2.1. a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel
4.13.3. az ipartestület feloszlásának, megszűnésének elhatározásához:
4.13.3.1. az összes tag háromnegyede,
4.13.4. az elnökség valamely tagjának visszahívásához:
4.13.4.1. a jelenlévő tagok több mint fele,
4.13.5. az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásához a jelenlévők több mint fele,
4.13.6. az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához a jelenlévők több mint fele,
4.14. Az alapszabály kötelező rendelkezései a megismételt közgyűlés tekintetében:
4.14.1. akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes,
4.14.2. kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg.
4.14.3.A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, azt követő legkorábbi fél óra elteltével későbbi időpontra hívható össze.
4.14.4.A megismételt ülés legfőbb szerv (közgyűlés) esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
4.14.5. Az Alapszabály módosításáról, a tisztségviselők, a FEB megválasztásáról az ipartestület más szervezettel való egyesüléséről, szétválásáról vagy feloszlásáról csak akkor határozhat a közgyűlés, ha azon az ipartestületi tagok több mint fele a meghirdetett időpontban már a közgyűlésen jelen van, és folyamatosan részt vesz.
4.15. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
4.16. A vezető tisztségviselővel, FEB tagokkal szembeni követelmények és kizáró okok:
4.16.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
4.16.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
4.16.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
4.16.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
4.16.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
4.16.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4.16.7. A Felügyelő és Etikai Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő és Etikai Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
4.17 A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) ha nem egyesület, a vezető tisztségviselő halálával, vagy ha egyesület, jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.(Ptk. 3:25.§.)
4.18. A Közgyűlés ügyrendje
A Közgyűlés napirendi pontjaihoz igazodik a Közgyűlés ügyrendje. Az ügyrend tartalmazza a napirendi pontokhoz tartozó határozati javaslatokat. Az ügyrend a Közgyűlés lebonyolítását segíti elő.
Az ügyrend a Közgyűlés előkészítését és lebonyolítását állandó és alkalmi munkabizottságok segítik. A Közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek és a számvizsgáló és szavazatszámláló bizottság megválasztásának szabályait, továbbá a jegyzőkönyvvezetés szabályait, a határozatok kihirdetésének szabályait valamint a szavazati jog gyakorlásának feltételeit az Alapszabály tartalmazza. Választás esetén az elnökség által választott választási jelölő bizottságot a közgyűlésre elfogadásra kell beterjeszteni (3-5 taggal).
4.19. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a kiírást követően azon a szavazati joggal rendelkezők legalább több mint fele folyamatosan részt vesz.
4.20. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, az újabb időpontra (fél órával későbbre) összehívott Közgyűlés az eredeti napirendi pontok változtatása nélkül a megjelentek számától függetlenül az eredetileg kiírt napirenddel határozatképes, amire az eredeti meghívóban fel kell hívni a figyelmet.
Az évi rendes és az esetleges rendkívüli közgyűlések ügyrendi javaslatának elfogadásáig, illetve a határozatképesség megállapításáig a levezető elnöki tisztet az elnök látja el, ezt követően pedig a Közgyűlés által választott levezető elnök. A Közgyűlés első lépésben egyszerű szavazati többséggel háromtagú Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottságot választ. Ezt követően a levezető elnököt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. A levezető elnök megválasztását követően a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt, illetve a két jegyzőkönyv-hitelesítőt. Tisztségviselők választás esetén a közgyűlés határozattal elfogadja az elnökség által megválasztott Választási Jelölő Bizottság tagjait (3-5 tag).
A Közgyűlés az ügyrendi vita során dönt a végleges napirendekről.
Külön pontként kell napirendre tűzni a Felügyelő és Etikai Bizottság által az előző Közgyűlésen felvetett hiányosságokkal és észrevételekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről szóló beszámolót.
A Közgyűlés határozatait többségben a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák „IGEN” „NEM” „TARTÓZKODÁS” formában. A „NEM” szavazatot leadó tagok nevét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés dönt megismételt szavazás elrendeléséről, vagy a napirend elnapolásáról.
Az Ipartestület tisztségviselőinek és a FEB választásánál a döntés titkos szavazással történik. A Közgyűlés állandó és alkalmi bizottságainak meghatározása, megválasztása, visszahívása nyílt szavazással történik.
Megválasztottnak az tekinthető, aki a leadott szavazatok közül a legtöbbet kapta.
Szavazategyenlőség esetén a 2 személynél vagy személyeknél megismételt titkos szavazást kell tartani.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők hitelesítik, majd az elnök írja alá. A Közgyűlés üléseiről készült jegyzőkönyv és nyilvántartás alaki kelléke, hogy abból megállapítható legyen döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott észrevételeket és javaslatokat. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Ipartestület iratai között megőrizni.
A Közgyűlésen a határozatokat a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság jelentése alapján a levezető elnök hirdeti ki.
A Közgyűlésen képviselői javaslatra a levezető elnök bármely kérdésben titkos, vagy név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha a szóbeli javaslatra azt a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

Elnökség

4.21. Az Elnökség két Közgyűlés ülése között az Ipartestület legfőbb irányító testülete.
4.22. Az Elnökség 1 elnökből, 1 alelnökből és 3 elnökségi tagból áll.
Az Elnökség – a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével – bármely kérdésben dönthet, illetve eljárhat.
4.23. Az Elnökség kizárólagos hatásköre:
4.23.1. Az általa elkészített saját Szervezeti Működési Szabályzatot egyszerű szótöbbséggel fogad el, ami nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
4.23.2. Alkalmazza és felmenti az ügyvezető igazgatót, munkaszerződést és munkaköri leírást készít.
4.23.3. Szervezi és irányítja az Ipartestület munkáját az Alapszabály és a Közgyűlés határozatai alapján, írásban felkérve beszámoltatja a különböző Bizottságok elnökeit, vezetőit, és az Ipartestület által létesített gazdasági szervezeteket a tevékenységükről.
4.23.4. Felveszi az Ipartestület rendes tagjai sorába a felvételüket kérő tagokat, dönt esetleges kizárásukról, valamint felveszi, és külön nyilvántartásba veteti a pártoló, regisztrált, társult tagokat és dönt a FEB véleményét kikérve indokolt esetben tagkizárásokról.
4.23.5. Jogszabályi keretek között munkabizottságokat és ágazati bizottságokat hoz létre, meghatározza feladatait, kinevezi azok elnökeit és tagjait. A bizottságok tevékenységéről beszámoltatja azok elnökeit. (Pl. Jogi Bizottság, Gazdasági Bizottság, Szakmai Bizottság, stb.)
4.23.6. Irányítja és jóváhagyja a hazai köztestületekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, valamint a külföldi és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést, valamint a különböző rendezvényeken való részvételeket.
4.23.7. Dönt az Ipartestület ingatlan és egyéb vagyonelemeinek hasznosításának kérdésében – a jogszabályok figyelembe vételével –, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
4.23.8. Dönt az Ipartestületnél a gazdálkodó szervezetek létrehozásáról és megszűntetéséről.
4.23.9. Figyelemmel kíséri az Ipartestület által kötött szerződéseket, megállapodásokat, évenként a jogszabályokhoz igazodva aktualizálja. Évenként felülvizsgálja a pártoló és a regisztrált tagokkal kötött szerződéseket.
Figyelemmel kíséri az Ipartestület weboldalán megjelenő hirdetéseket, követi annak jogszabályi feltételeit.
4.24. Az Elnökség összehívás rendje:
Az Elnökség éves munkaterve alapján az SZMSZ szerint meghatározva 2 havonként, illetve szükség szerint ülésezik. Az Elnökség üléseiről éves beszámolót készít. Minden elnökségi tagnak joga van az ülést megelőző 5 nappal írásban, e-mailben közölt napirendi pontot javasolni, aminek tárgyalásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az Elnökség üléseit az Ipartestület elnök hívja össze az ülést megelőző 15 nappal előbb az SZMSZ szerint elektronikus úton vagy levélben igazolható módon. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az Ipartestület elnök, a FEB elnök indokoltnak tartja, vagy az elnökségi tagok több mint 1/3-a ok és cél megjelölésével írásban kéri.
4.25. Az elnökségi tagság megszűnése:
4.25.1. a tisztségről való lemondással,
4.25.1.1. a lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni kell, vagy
4.25.1.2. a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni,
4.25.2. visszahívással,
4.25.3. a tag halálával vagy megszűnik a jogi személy jogutód nélküli megszűnéssel,
4.25.4. határozott időre választott elnökség esetén a határozott idő lejártával.
4.25.5. – A közgyűlés által határozott időre választott elnökség esetén – ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

Elnökségi ülés rendje

4.26. Az elnökség az Ipartestület elnöke, alelnökei, ügyvezető igazgató alkotja az SZMSZ szerint. Az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe.
4.27. Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz (4 fő).
4.28. Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
4.29. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezetnek.
4.29.1. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá vagy a kijelölt alelnök,
4.30. Az elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában.
4.31. Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, az ülésről rövid stilizált jegyzőkönyvet vezet, és kiadja az elnökség tagjainak és a FEB elnökének.
4.32. Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít, amiről az elnök a közgyűlésnek beszámol.
Az elnök:
Az Ipartestület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog terjedelme általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja önálló.
4.33.1. az elnökséget 3 havonként vagy szükség szerint az SZMSZ alapján kell összehívnia, az összehívás rendjéről az elnökség határozatot fogad el:
4.33.1.1. az elnökséget írásban kell összehívni,
4.33.1.2. levélben
4.33.1.2.1. elektronikus úton, e-mailben
4.33.1.2.2. visszaigazolható módon,
4.33.2. soron kívül az elnökséget össze kell hívnia – halaszthatatlan kérdésben – szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik,
4.33.3. az elnök kiemelt feladatai:
4.33.3.1. a közgyűlést az elnökség döntése alapján összehívja,
4.33.3.1.1. a közgyűlést indokolt esetben az elnökség döntése nélkül is összehívhatja,
4.33.3.2. a kiadások számláit ellenőrzi,
4.33.3.3. megbízólevelet ad ki,
4.33.3.4. intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az ipartestület érdekeivel összhangban,
4.33.3.5. kezeli az ipartestület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol,
4.33.3.6. gondoskodik az ipartestület számviteli nyilvántartásainak vezetéséről,
4.33.3.7. az ügyvezető igazgatón, ügyvezetésen vagy alelnökön keresztül kezeli az ipartestület iratait,
4.33.3.8. az ügyvezető igazgatón, ügyvezetésen vagy alelnökön keresztül vezeti az ipartestület tagnyilvántartását, a kimenő-bejövő iktatást, a határozatok tárát ellenőrzi,
4.33.3.9. az elnökségi ülés lebonyolítása az elfogadott napirendi pontok alapján történik,
4.33.4. Az elnököt akadályozatása esetén az alelnökök egyike köteles helyettesíteni,
A határozathozatal rendje:
4.34.1. az ipartestület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni,
4.34.2. az elnökségi ülés jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök, vagy kijelölt alelnök, mint hitelesítő írja alá.
4.34.3. az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatok tárába foglalja,
4.34.4. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani,
4.34.5. a közgyűlés az ipartestületből való kizárásra irányuló eljárás szabályait tartalmazó belső szabályzatot határozatban fogadja el, az SZMSZ-be szabályozza, ami nem terjedhet túl az alapszabályban megfogalmazottakon.
A szövetség képviselete:
4.35.1. az elnök önállóan képviseli, adott ügyekben, vagy ügycsoportokban a képviseleti jogát átruházhatja alelnökre, alelnökökre, ami a Törvényszéki nyilvántartásba vétellel kerül rendezésre, bejelentésre.
4.35.2. Amennyiben az ipartestületi tisztségviselők által alkotott ügyintéző és képviseleti szerv a feladatát működésképtelenség miatt folyamatosan nem tudja ellátni, úgy az ipartestületnél 45 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
4.36. Az Alelnökök feladata és hatásköre:
Az Alelnökök feladatkörét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amit az Elnökség egyszerű szótöbbséggel fogad el.
Az elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítését a három alelnök egyike az SZMSZ vagy eseti meghatalmazás szerint látja el.
4.37. Az alelnökök az együttműködő társadalmi szervezetekkel, állami és egyéb intézményekkel is jogosultak tárgyalásokat folytatni, amiről a következő elnökségi ülésen beszámolási kötelezettségük van.
Az elnök szakma specifikusan főként az adott szakterülethez értő alelnökkel, elnökségi taggal végez célfeladatot, amihez az alelnök köteles az Ipartestület érdekeit figyelembe venni, s a legjobb tudásával az elnöknek a tárgyalási pozícióban minden támogatást megadni.
4.38. Az alelnökök részt vesznek az Ipartestület irányításában, vagy vezetik, vagy segítik és felügyelik az SZMSZ szerint a feladatok megvalósulását.
Ellátják az elnök, az elnökség által rájuk bízott SZMSZ-ben szabályozott feladatköröket. Elnökségi határozat alapján megalakítják és koordinálják a szakmai tagozatok, munkabizottságok feladatkörét, munkáját.
Beszámolási kötelezettségük elsősorban az elnök, és az Elnökség és a Közgyűlés felé van.

  • Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB)

4.39. A Felügyelő és Etikai Bizottság működése:
A Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB) feladatkörét 1 elnök és 2 tag látja el. A közgyűlés által választott 3 fős FEB munkáját a FEB elnök szervezi és irányítja. Az 3 tagú FEB létszám 2-re csökkenése esetén egyhangú döntéssel hozhatnak határozatot, valamint a legközelebbi Közgyűlésen a tagot, tagokat pótolni kell.
Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Ipartestület vezető tisztségviselője. (Alapszabály IV.4.16.)
Nem lehet a FEB tagja az, aki az Ipartestület bármely más testületének tagja, vagy aki az Ipartestületnél munkaviszonyban áll. A FEB az Ipartestületnél operatív feladatokat nem láthat el, így a különböző bizottságokban, pályázatokban sem tevékenykedhet. A FEB tag nem delegálható IPOSZ Országos Elnökségi tagnak sem.
A 4 évre választott FEB szükség szerint, de legalább félévenként ülésezik, tevékenységét saját maga szabályozza. A FEB az Alapszabályhoz igazodó ügyrendjét az FEB elnök, a 2 taggal fogad el, ami nem terjedhet túl az Alapszabályban, és a jogszabályokban meghatározottakon.
A FEB tagjai megválasztásuk után 30 napon belül az ügyrendet egyhangú szavazattal elfogadják és az Elnökség tudomására hozzák. A FEB további minden döntéshozatalban 50 % feletti részvétellel határoznak.
A Felügyelő és Etikai Bizottság köteles az Ipartestület alapszabály szerint, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő működésének ellenőrzésére a PTK.3.27.§. és 3.28.§. , valamint a PTK. 3:82. 2. §. figyelembevételével.
A Felügyelő és Etikai Bizottsági tagság a választás elfogadásával jön létre. Megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felügyelő és etikai bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökének kell címezni.
A FEB évente minimum két ülést köteles tartani, vagy szükség szerint ülésezhet. Az ülést a Felügyelő és Etikai Bizottság elnöke legalább nyolc nappal előbb, igazolható módon elküldött írásbeli meghívóval hívja össze, az ülés idejének, helyének és napirendjének közlésével.
A FEB ülése akkor határozatképes, ha azon a Felügyelő és Etikai Bizottság tagjainak kétharmada jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azzal a megkötéssel, hogy az ülésen két tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható.
4.40. A Felügyelő és Etikai Bizottság feladatai:
A FEB feladatainak ellátása körében számára utasítás nem adható, munkájáról kizárólag a közgyűlésnek tartozik beszámolni.
Minden tájékoztatást megkérhet, és minden iratot megtekinthet, amelyet feladatai ellátásához igényel, szükség esetén az Ipartestület költségére, – az Elnökséggel előzetes egyeztetés után, – külső szakértőt is felkérhet.
Az Ipartestület előző évi tételes költségvetés, pénzforgalmi beszámoló tervezetét a FEB köteles megvizsgálni és az eredményről a Közgyűlésen beszámolni. A költségvetés teljesítéséről és a beszámolóról, a könyvelő által készített éves tételes eredmény kimutatásról, elfogadásáról csak a FEB előzetes véleményének ismeretében utólag dönthet a Közgyűlés.
A FEB elnöke az Ipartestület elnökségi üléseinek, az Ipartestület bármely testület üléseinek állandó meghívottja, amelyeken tanácskozási joggal részt vehet, vagy maga helyett FEB tagot küldhet. Az ülésen részt vevő FEB elnök, vagy FEB tag a működés során felmerülő jogsértő határozatra köteles felhívni.
A FEB vizsgálatainak és megállapításainak a lényegéről, valamint az esetleges szabálytalanságokról 15 napon belül köteles tájékoztatni az Elnökséget.
A FEB beszámolási kötelezettséggel a Közgyűlésnek tartozik. Amennyiben valamely testületnél az Alapszabályt, a jogszabályt, vagy az SZMSZ-t sértő határozat meghozatalát észleli, köteles az ezt követő 10 napon belül – indokai részletes közlésével – a döntést hozó testületnél (a Közgyűlés kivételével) a kérdés újbóli tárgyalását kezdeményezni. Ennek az illetékes testület 15 napon belül köteles eleget tenni, és arról a testület a FEB-et további 5 napon belül köteles tájékoztatni.
4.41. A FEB indokai részletes közlésével kezdeményezheti Rendkívüli Közgyűlés összehívását.
4.42. A Felügyelő és Etikai Bizottság kiemelt feladatai:

  • Őrködik afelett, hogy az Ipartestület tevékenysége megfeleljen az Alapszabályban, az SZMSZ-ben, a jogszabályokban foglaltaknak.
  • A FEB köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni. A FEB az Ipartestület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Ipartestület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Ipartestület számláját, pénztárát, értékpapír állományt és éves leltárat, valamint szerződéseit megvizsgálja vagy szakértővel megvizsgáltathatja.
  • Annak ellenőrzése, hogy az ipartestületi vagyon hatékony és célszeri tevékenységeinek működtetése, a pénzügyi átcsoportosítások, az Ipartestület gazdálkodása a közgyűlési és az elnökségi határozatoknak megfeleljen.
  • Ellenőrzi az Ipartestület által kötött megállapodások, szerződések, vállalások teljesítésének időarányos betartását.
  • Ellenőrzi, véleményezi, elfogadásra javasolja az Ipartestület előző évi tételes gazdálkodásáról szóló közgyűlési beszámolót.
  • Ellenőrzi a vagyonelemeket az éves leltár jegyzőkönyvén keresztül.
  • Véleményezi az éves bevételről és kiadásról szóló tételes költségvetési tervet a közgyűlési beterjesztés előtt.
  • Az Ipartestület testületi vezetői minden ipartestületi tagja sérelme esetén írásban fordulhat a FEB-hez, bejelentésével, indoklásával, kérésével, amiről a FEB köteles 30 napon belül foglalkozni, véleményt kialakítani, és válaszában javaslattal élni, ami alapján a tag vagy elfogadja a döntést, vagy a Közgyűléshez vagy a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat jogorvoslat kéréssel.

V. VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

A tisztújító közgyűlést, a választást megelőzően 45 nappal az Ipartestület Elnöksége 3-5 fős Választási-Jelölő Bizottságot kér fel a feladatok elvégzéséhez, akiknek a részeredményekről titoktartási kötelezettségük van, elsőnek a Közgyűlést tájékoztathatják a Bizottság munkájáról. A Bizottság zárt borítékban vagy elektronikus úton dátum meghatározással a tisztségekre névjavaslatot kér be az Ipartestület rendes tagjaitól, a névjavaslatokat írásban zárt borítékban az Ipartestület címén vagy elektronikus úton a Választási-Jelölő Bizottság nevére kell megküldeni vagy iktatva leadni. A Választási-Jelölő Bizottság ülés keretén belül összegzi a névjavaslatokat, a jelöltekkel személyes egyeztetést folytatnak, kizárólag egy tisztségre vagy FEB tagságra nyilatkoztatják a tisztségvállalót, és a vezető tisztségviselővel szembeni jogi követelmények meglétéről. A Bizottság e jelölés eredményéről elsőként a Közgyűlésnek számol be.
5.1. Az Ipartestület választott tisztségviselői:

  • az Elnökség, (5 fő)
  • 1 elnök,
  • 1 alelnök
  • 3 elnökségi tag
  • a Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB) (3 fő) (1 elnök, 2 tag)

5.2. Az Ipartestület tisztségviselőjének, a FEB tagjainak az választható meg, aki:
a.) aki az Alapszabály IV.4.16. pontjának megfelel;
b.) közéleti és szakmai tevékenysége, emberi magatartása alapján alkalmas a testületi tagságra, illetve tisztséggel járó feladatok elvégzésére szóban, írásban elfogadó nyilatkozatban vállalja a tisztséget.
c.) A választáskor a vezető tisztségviselőkre, elnökségi tagokra, a FEB-re vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat az Alapszabály IV.4.16.pontja tartalmazza, aminek figyelembe vételével kell eljárni.
d.) A Közgyűlés a tisztségviselők választásáról, visszahívásáról, a FEB választásáról csak akkor határozhat, ha a Közgyűlés a kiírásban meghatározott eredeti időpontjában és a szavazásnál folyamatosan a küldöttek több mint fele jelen van.
5.3. A Közgyűlés az Elnökségbe 1 elnököt, 1 alelnököt és 3 elnökségi tagot választ. A 3 fős Felügyelő és Etikai Bizottságba a Közgyűlés 1 elnököt és 2 tagot választ. Az Ipartestület tisztségviselőit, a FEB tagjait négy évre választja. Megüresedés esetén a részidőre választott tisztségviselő mandátuma a négy évre választott tisztségviselőkkel azonos dátumig érvényes.
5.4. Választás:
A Választási-Jelölő Bizottság, miután megismerte a rendes tagok javaslatait, azokat bizottsági ülés keretén belül összegezve névjavaslatot tesz elsőként a tisztújító Közgyűlésnek. A Választási-Jelölő Bizottság által javasolt személyek automatikusan, szavazás nélkül kerülnek fel a szavazólistára. További javaslattételre a Közgyűlésen az Ipartestület bármely szavazati joggal rendelkező jogosult jelölni, helyszíni jelöléssel szóban. A Választási-Jelölő Bizottság által előzetesen nem javasolt személyeknek a jelölőlistára történő további felkerüléséről a Közgyűlés a szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével határoznak. A jelöltnek a Jelölő Bizottsághoz írásban vagy a Közgyűlésen szóban nyilatkozni kell az Alapszabály szerinti tisztség betöltés feltételeinek meglétéről és a tisztségelfogadásról a megválasztás esetében.
A helyszínen szavazólistára felkerülés sorrendje a szavazatok számának nagyságrendi sorrendje.
A jelölések megkezdése előtt a Közgyűlésen a határozatképes létszámot ellenőrizni kell.
A választás menete:
a.) A Közgyűlésen a nyílt szavazással történik, de a küldöttek 25%-nak kezdeményezésére titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazását megelőzően háromfős Szavazatszámláló Bizottságot választ a Közgyűlés az Alapszabály IV.4.20. alapján.
b.) A választás történhet a Közgyűlés előzetes határozata alapján több fordulóban vagy egy fordulóban egy szavazólapon, ahol az 1 elnök, 3 alelnök, 3 elnökségi tag, 1 FEB elnök, 2 FEB tag, megválasztható, vagy több fordulóban az előzetes közgyűlési határozat alapján, 50 % feletti „IGEN” szavazattal meghatározza a választás módját.
c.) A szavazólapra az automatikusan felkerült nevek után a szavazatarányok sorrendjében mindazok felkerülnek, akik a nyílt jelöléskor 50 %-nál nagyobb szavazatarányt értek el. Amennyiben a megválasztandók számánál kevesebb ilyen jelölt van, akkor a szavazólapra a két legtöbb jelölést kapott tag neve kerül fel. A helyszínen jelölt személyek nevét a jelölőlistán a rájuk leadott szavazatok számának sorrendjében kell feltüntetni.
d.) A szavazáskor a szavazólapról bárkinek a neve kihúzható. Érvénytelen a szavazólap, ha azon több név szerepel, mint a megválasztandók száma, vagy ha a meghatározott jel a szavazólapon nem egyértelmű. A meghatározott számnál kevesebb név szerepelhet a leadott szavazólistán, amit érvényesnek kell elfogadni.
A szavazás megkezdése előtt a határozatképes létszámot ismételten ellenőrizni kell.
A szavazólapokat kitöltés után zárt urnába kell bedobni, amit a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság bont fel, és az adatokat összegzi, majd az eredményt a Közgyűlésnek bejelenti. Szavazategyenlőség esetén a két vagy több taggal megismételt titkos választást kell tartani. Minden választáskor az a megválasztott személy, aki a magasabb szavazatot éri el.
e.) A választás: 1 elnök, 1 alelnök, 3 elnökségi tag, 1 FEB elnök, 2 FEB tag.
5.5. Tisztségviselő visszahívásához a rendes Közgyűlésen a jelenlévők igen szavazatának több mint 50 %-a szükséges. Amennyiben bármi okból az Ipartestület működése közben elnökség létszáma 3 fő alá, a FEB létszáma 2 fő alá csökken, 45 napon belül rendkívüli tisztújító Közgyűlést kell összehívni.
5.6. Bizalmatlansági indítvány
Személyi kérdések megtárgyalását a közgyűlés előtt legalább 7 nappal írásban, indoklással bármelyik, szavazati joggal rendelkező tag kezdeményezheti (bizalmatlansági indítvány). A beérkezett bizalmatlansági indítványt a tagokkal a közgyűlést megelőzően 5 nappal e-mailben tájékoztatni szükséges.
A közgyűlés nyílt szavazással dönt arról, hogy tárgyalja-e a bizalmatlansági indítványt.
Abban az esetben, ha a közgyűlés úgy dönt, hogy tárgyalja az indítványt és a szavazás valamely testületi tag, vagy tisztségviselő visszahívásához vezet, Rendkívüli közgyűlést 45 napon belül kell megtartani, ahol a visszahívás együtt történik meg a választással.
Tisztségviselő visszahívásához a jelenlévők igen szavazatának több mint 50 % +1 fő szükséges.

VI. AZ IPARTESTÜLET ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE

6.1. Ügyvezető igazgató, ügyintéző szervezet feladata, hatásköre:
Az Ipartestület ügyintéző szervezetének tagjai az ügyvezető igazgató és az ügyintéző szervezet dolgozói. Az Ipartestület ügyintéző szervezetének fő feladata, hogy szervezze, koordinálja és tevőlegesen megvalósítsa az Ipartestület testületi határozatainak a végrehajtását. Ennek keretében az is feladata, hogy a tagok véleményét, javaslatait összehangolva az illetékes testületekhez, külső szervezetekhez továbbítsa, a gazdaságirányító és más szervezetektől érkező információkat pedig a tagokhoz eljuttassa. Az Ipartestülethez beérkezett levelekre, anyagokra az írásos válaszadási határidő 30 nap.
Feladata továbbá, hogy az Ipartestület testületeinek üléseit, az egyéb rendezvényeket szervezze, előkészítse; az Ipartestület tagjai, a vállalkozók, illetve a külső szervek részére nyújtott szolgáltatások biztosításában részt vegyen és ellássa az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és egyéb Szabályzatokban meghatározott feladatokat.
6.2. Az Ipartestület ügyintéző szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozó előírásainak és az Elnökség határozatainak megfelelően az ügyvezető igazgató irányítja, amit az elnökség egyszerű szótöbbséggel fogad el.
6.3. Az Ipartestület ügyintéző szervezete:
Az Ipartestület ügyintéző szervezetet működtet az elfogadott költségvetés keretei között. Az ügyintéző szervezet, az ügyvezető igazgató feladatköréről, az Ipartestület Szervezeti és Működési Szabályzatban az iroda ügyrendjéről az Elnökség jogosult rendelkezni, amit az elnök folyamatosan ellenőriz, indokolt esetben javaslatot tesz az elnökség felé a változtatásokra. Az irodai dolgozók munkaköri leírását az Elnökség fogadja el.
Az elnöki levelek, a képviseleti jogból adódóan egy aláírással, iktatott, céges formában mennek ki az Ipartestületből. Az alelnökök iktatott levelei 1 alelnök és az elnök együttes aláírásával mennek ki az Ipartestületből. Adminisztratív dolgozók által a kimenő iktatott levél kiküldésének rendjéről az SZMSZ és a munkaköri leírás rendelkezik.

VII. AZ IPARTESTÜLET PÉNZÜGYI ALAPJAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

7.1. Az Ipartestület működésének pénzügyi alapjait az Ipartestület alkotó tagok által befizetett tagdíj, önkéntes hozzájárulás, regisztrációs díj, pártoló tagdíj, társult tagdíj, egyéb különdíj és az egyéb forrásokból, főként alapcél szerinti, célszerinti tevékenységből származó bevételek képezik, amit a tevékenységi körökből adódó működési feltételek biztosítására fordíthatnak. Az Ipartestület adományt fogadhat el, ami az Ipartestületnek a jelen létesítő okiratban rögzített céljára – feladatkörének ellátására fordítható.
7.2. Az Ipartestület – tevékenységének fejlesztése, céljainak megvalósítása érdekében nonprofit kiegészítő jellegű tevékenységet – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ennek eredménye szintén az Ipartestület működésének pénzügyi feltételeihez segíti az Ipartestületet.
Az Ipartestület köteles ésszerű, takarékos, az anyagi források gyarapítását szolgáló gazdálkodást folytatni, gazdaságtalan tevékenységet nem folytathat.
A Civil tv V. 17.§.(4.) pontja alapján az Ipartestület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és a működésének a fenntartását.
Az éves gazdálkodás tervezet nem irányulhat vagyon felélésre, kölcsönfelvételre.
Az Ipartestület évente köteles a gazdálkodó tevékenységéről szóló beszámolót, mérleget letétbe helyezni a Bíróságon, illetve a saját honlapján megjeleníteni a Civil tv V. fejezet .28.§.-a, 29.§.-a, és 30.§.-a alapján.
Az Ipartestület bevételeit a Civil tv 19.§. (1) és (2). bekezdése szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírásoknak megfelelően köteles nyilvántartani.
A beszámolási kötelezettségről a Civil tv. VI. fejezet .28.§.-a, 29.§.-a és 30.§.-a rendelkezik.
7.3. Az Ipartestület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök írja alá, s azt a Közgyűlés fogadja el.
7.4. Az Ipartestület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök vagy meghatalmazással az ügyvezető igazgató rendelkezik. Az ügyvezető igazgató ezen jogkörben is az Ipartestület képviselőjének tekinthető, amihez az Elnökség előzetes jóváhagyása, határozata szükséges.
7.5. Az Ipartestület a jogszabályokban előírt kötelezettségek betartása mellett folytathat gazdálkodási és egyéb tevékenységet, erről azonban a szerződésekben külön rendelkezni kell az Ipartestület Alapszabály és az Ipartestület Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Az Ipartestület fenntartható működést elősegítő gazdálkodását a tevékenységi körében az Ipartestület alapcél szerinti tevékenységénél, céljainál, feladatkörénél határozza meg. A végrehajtásáért erkölcsileg, morálisan az Ipartestület elnöke, és az Elnökség a felelős. Az ügyvezető igazgató felelőssége az SZMSZ-ben és a munkaköri leírásban külön meghatározásra kerül. Az Ipartestület tartozásaiért kizárólag az Ipartestület saját vagyonával felel.
Az Ipartestület az éves Közgyűlésre köteles tételes költségvetési pénzforgalmi beszámoló tervezetet elkészíteni, a Közgyűléssel elfogadtatni, amit a FEB előzetesen véleményez.

VIII. AZ IPARTESTÜLET VAGYONA

Az Ipartestület tulajdonában lévő ingatlanja, ingóságai, infrastruktúrája a mindenkori tagság egy és oszthatatlan tulajdona. A tagdíj bevételeken felül vagyonának alapcél szerinti tevékenységének működtetése az Ipartestület folyamatos fenntartását az érdekképviselet, az érdekérvényesítés ellátását biztosítja. Az Ipartestület gazdálkodás tervezete az Ipartestületi vagyon felélésére nem tervezhető, arra nem irányulhat. A tagszervezetek, a tagok az Ipartestület vagyonával szemben igényt kizárólag az Ipartestület megszűnése esetén támaszthatnak a mindenkori közgyűlési határozatok, az Alapszabály, különös tekintettel a Ptk 3:48.§ (1) bekezdése, a 3:83.§. és a 3:84.§.-ára.

IX. AZ IPARTESTÜLET MEGSZŰNÉSE, VAGYONÁRÓL VALÓ RENDELKEZÉS

9.1. Az Ipartestület, mint jogi személy jogutód nélküli megszűnése
A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve, ha mindegyik esetben a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. (Ptk. 3:48.§. 1-3. pont)
9.2. Az egyesület megszűnése
Jogutódlással történő megszűnés:
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
A jogutód nélküli megszűnés okai:
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Választott bírósági eljárás kikötése:
Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választott bíróság eljárását kötheti ki. (Ptk. 3:83.§.-tól 3:87. §.-ig)
Az Ipartestület megszűnésére a fő irányadó a Ptk 3:48.§. (1) bekezdése, a 3:83.§. és a 3:84. §.-a.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

10.1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a 2013. Ptk. V. törvény, és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók, aminek keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
Az Ipartestület a 2013. évi CLXXVII törvény 11.§-ában előírt kötelezettségének akként tesz eleget, hogy korábbi alapszabályát annak valamennyi módosításával együtt hatályon kívül helyezi és annak helyébe a jelen okiratba foglalt, új egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövegét lépteti, amelyet az Ipartestület 2016. február 04.-i közgyűlésen elfogadott.
Az Alapszabály egységes szerkezetben elfogadva. Közgy. Hat. 006 2016 számú közgyűlési határozat alapján.
Az Alapszabály részét képezi az Ipartestület tevékenységeinek megnevezését tartalmazó 1. sz. melléklet.
Alulírott Tarjányi János, a Budapest Főváros XX.-XXIII. kerületi Ipartestület elnökeként és törvényes képviselőjeként igazolom, hogy az Alapszabály fenti egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján jelenleg hatályos tartalmának.
Budapest, 2016. Június 30.

Budapest Főváros XX.-XXIII kerületi Ipartestület
képviseletében:
………………………………………………
Tarjányi János
elnök
 

Okirati tanú:
Név: ______________________ ______
Aláírás: ___________________ _________
Anyja neve: ______________________ ______
Lakcím: _____________________ _______
Szem.ig.sz.: ______________________ ______
Okirati tanú:
Név: ______________________ ______
Aláírás: ___________________ _________
Anyja neve: ______________________ ______
Lakcím: _____________________ _______
Szem.ig.sz.: ______________________ ______

 

Budapest Főváros XXI.-XXIII. kerületi Ipartestület Egyéni és
Társas Vállalkozások Érdekszövetsége Alapszabályának
1. sz. melléklete
a tevékenységi körök megnevezéséről

TEÁOR szám (2008.) Tevékenység megnevezése
Főtevékenység:
94.11 (’08) Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet
Egyéb tevékenységek:
58.12 (’08) Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
58.14 (’08) Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19 (’08) Egyéb kiadói tevékenység
59.20 (’08) Hangfelvétel készítése, kiadása
62.01 (’08) Számítógépes programozás
62.02 (’08) Információ-technológiai szaktanácsadás
62.03 (’08) Számítógép-üzemeltetés
62.09 (’08) Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
63.11 (’08) Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
63.12 (’08) Világháló-portál szolgáltatás
63.99 (’08) Máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás
64.20 (’08) Vagyonkezelés (holding)
64.92 (’08) Egyéb hitelnyújtás
64.99 (’08) Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés
66.19 (’08) Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
66.21 (’08) Kockázatértékelés, kár szakértés
66.29 (’08) Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
66.30 (’08) Alapkezelés
68.10 (’08) Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
68.20 (’08) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
68.32 (’08) Ingatlankezelés
69.10 (’08) Jogi tevékenység
69.20 (’08) Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
70.10 (’08) Üzletvezetés
70.21 (’08) PR, kommunikáció
70.22 (’08) Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
73.11 (’08) Reklámügynöki tevékenység
73.12 (’08) Médiareklám
73.20 (’08) Piac-, közvélemény-kutatás
74.30 (’08) Fordítás, tolmácsolás
74.90 (’08) Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
77.33 (’08) Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
77.40 (’08) Immateriális javak kölcsönzése
78.10 (’08) Munkaközvetítés
79.12 (’08) Utazásszervezés
79.90 (’08) Egyéb foglalás
82.11 (’08) Összetett adminisztratív szolgáltatás
82.19 (’08) Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
82.20 (’08) Telefoninformáció
82.30 (’08) Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
82.99 (’08) Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.32 (’08) Szakmai középfokú oktatás
85.41 (’08) Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.59 (’08) Máshova nem sorolt egyéb oktatás
85.60 (’08) Oktatást kiegészítő tevékenység
94.12 (’08) Szakmai érdekképviselet
94.99 (’08) Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
Budapest, 2016. február 04.
Budapest Főváros XX.-XXIII. kerületi Ipartestület
Egyéni és Társas Vállalkozások Érdekszövetsége

Közgyűlése
…………………….

elnök, képviselő