Új szabályozások a szakképzési rendszerben
A magyar szakképzésben radikális változások kezdődtek el a 2011. évben, amely változások még napjainkban is folyamatban vannak, és nem hagyják érintetlenül az Ipartestületek Országos Szövetségét (IPOSZ), illetve az IPOSZ tagjait sem.
Ezen összeállított rövid áttekintő végig vezeti Önt elsősorban a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szakképzési tv.) és az OKJ átalakításának kulcsfontosságú pontjain.
A magyar szakképzésben a szakiskola presztízsének elvesztése mellett számos probléma jelentkezett, aminek felsorolása hosszú. Az alulképzettségből fakadó alacsony foglalkoztatási arány, a nem kellő minőségű pályakezdő munkaerő, az iskolarendszerű képzés kínálatának és a munkaerőpiac keresletének egyensúlytalansága, az iskolarendszerben a demográfiai változások figyelmen kívül hagyása, azon fiatalok számának emelkedése, akik a szakképzettség megszerzése nélkül elhagyják az iskolarendszert, és nem utolsó sorban a felnőttképzési rendszer túl adminisztratív léte mellett nincs meg a valódi ellenőrzés, illetve az eredményesség mérése sem biztosított. Főként ezen felsorolt okok mind-mind kihívásai a szakképzés átalakításának.
A Kormány a tanulói és iskolai szintű fejlesztés mellett az oktatási rendszer szintjének fejlesztését is kitűzte célul.
2011 végén került elfogadása a Szakképzési tv, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet.
2012-ben az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, illetve az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet megjelenését a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet követte.
Az új szakképzési törvény főbb módosítási pontjai:
-
Változás, hogy tanulószerződés köthető (hatálybalépés 2012. szeptember 01.) már a 9. évfolyamon is kizárólag szakiskolai képzésre. A tanulószerződést csak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet köthet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében, amelyet a gazdasági kamara ellenőriz, illetve a 9. évfolyamon köthető tanulószerződés iskolai tanműhelyben is.
-
A szintvizsga mindenkinek kötelező, de már nem a tanulószerződés megkötésének feltétele, hanem annak, hogy a tanuló 10. évfolyamon külsős tanműhelyben is részt vehet gyakorlaton, azaz nemcsak kizárólag tanműhelyi célokat szolgáló gyakorlati képzőhelyen. A szintvizsga teljesítése nem feltétele a tanulószerződés ellenjegyzésének (hatálybalépés 2012. szeptember 01.).
-
A három szakiskolai év „átlagában” kell az egyharmadnyi (33%) közismeretet biztosítani, és nem minden egyes évfolyamon külön-külön kell minimum elérni.
-
A szakképzési tantervi ajánlások a szakképzési kerettanterv és a korábbi központi programok szerepét tölti be, a 2012/2013-as tanévben induló új hároméves duális képzés alapja. Az ajánlások nem jogszabályok.
-
Egyes átmeneti szabályok közé sorolható a törzslapok elektronikus megküldése (2013. szeptember 1-től kötelező), és a szakmaszerkezeti döntés (2012. október 1-től a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot, és a miniszter hozza meg a döntést). Ez utóbbi a felnőttképzésben 2013. július 1-től kötelezővé válik.
Az új OKJ főbb módosítási pontjai:
-
Bevezetése az iskolarendszerben 2013. szeptembertől kötelező, iskolarendszeren kívül 2013. január 1-jétől.
-
2013 szeptemberétől a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés kerül bevezetésre.
-
Növekedik az érettségire épülő szakmák száma.
-
A felnőttképzés beillesztésre került a rendszerbe, meghatározták az előírt óraszámokat összhangban az iskolarendszerű képzéssel.
-
Megszűnt a felsőfokú szakképzés.
-
Megtörtént a gyakorlati óraszámok 50 %-os növelése, nyári gyakorlat óraszámának növelése.
-
Előírja a szakmai záróvizsga idejének csökkentését: maximum 2 nap, maximum 4 vizsga feladat modulonként.
-
A modulok száma korlátozásra került: maximum 6 modul szakképesítésenként.
-
A szakmai tartalom fejlesztés során új technikák, új technológiák kerültek beépítésre. A modulok tartalmában való átfedések megszűntek.
-
A szakképesítés kimenetek száma 1303-ról 632-re csökkent.
-
részszakképesítés száma 358-ról 147-re csökkent
-
önálló szakképesítés száma 311-ről 286-ra csökkent
-
szakképesítés elágazás száma 432 volt, ami teljesen megszűnt
-
szakképesítés ráépülés száma 202-ről 199-re csökkent
A szakképzést érintő új jogszabályok középpontjába a munkával egybekötött szakmatanulás került. A duális képzést támogató új OKJ bevezetésével elméletileg az egyén szempontjából megvalósul a több munkakör betöltésére jogosító szaktudás. Bízunk benne, hogy a szakmai tartalom növelése és a vizsgáztatás átalakítása élhetőbb feltételeket biztosít a tanulók és az iskolák számára is. Az IPOSZ úgy ítéli meg, hogy már középtávon is kívánatos cél lenne, a szakképzés presztízsének helyreállítása.
A szakképzésben a változások kipróbálására az idei tanévtől lehetőség nyílik, azonban annak megítélésére, hogy a szakképzés jobb helyzetbe kerül-e, több évre van szükség. Az IPOSZ a jövőt az élethossziglan tartó tanulásban, a versenyképes szaktudás biztosításában látja.
(Forrás: IBSZ)